Az Országgyűlés kihirdette a Magyar Közlönyben azt a törvénymódosítást, ami alapján 2020. december 31-ig lehet büntetlenül bejelenteni Magyarországon a 2018. december 21. megelőzően engedély nélkül fúrt kutakat.
Magyar Közlöny 207. szám
2018. évi CXXI. törvény
- A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
26. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 13. § (3) bekezdés c) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(A Kjt. alábbi rendelkezéseit a következő eltéréssel kell alkalmazni:)
„c) a 22. § (16) bekezdését azzal, hogy a „nem megfelelt” helyett elfogadhatatlant, a „minősítés” helyett teljesítményértékelést;” (kell érteni.)
- § A Vgtv. 15/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, a késedelmi pótlék mérséklése szabályai között a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, az adóbírság mérséklésére, kiszabásának mellőzésére, valamint az adómérséklésre vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség vízhasználó
általi teljesítése során.”
- § A Vgtv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.”
Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges
a)olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
Házi ivóvízigény kielégítése esetén szükséges a vízminőség évenkénti vizsgálatának elvégeztetése.
Röviden összefoglalva a fenti feltételeket: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!
A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.
Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?
Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.
A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?
Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.
A vízgazdálkodási bírság
A Vgtv. 2020. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2020. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2021. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé.
A kérelem benyújtásához a mellékelt formanyomtatvány kitöltése szükséges.
Mellékletként csatolandó:
Fényképfelvétel a kútról és környezetéről a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet vonatkozó 2. mellékletének II. bekezdés 6.7. pontjában foglaltaknak megfelelően.
A kérelmet Balatonkenese Város Önkormányzati Hivatal Jegyzője részére kell benyújtani.
Letölthető dokumentumok:
- A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési-fennmaradási engedélyezése iránti kérelem
- Adatlap ásott kút
- Adatlap fúrt kút
Kérelemhez mellékelni kell:
- Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredményét igazoló dokumentum.
- Adatlap
- Helyszínrajz
- Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.
Továbbá fúrt kút esetében:
- A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.
(A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdése: Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is – az végezheti, aki a) az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és kút-kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy az elsajátított kút-kivitelezési gyakorlatot számára igazolja, valamint b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.”)
