A Rendőrségen vizsgált szabálysértések és bűnügyek között vannak olyan esetek, amikor a sértett fél azért tesz feljelentést, mert róla „pletykáltak”.
Gyerekek, ifjú és meglett felnőttek nem is gondolják, milyen könnyen lehet jogszabálysértésbe keveredni csupán azzal, hogy egy ismerősről elmondunk, továbbadunk olyan információt, aminek nem jártunk utána, ami lehet, hogy nem is valós, nem magalapozott! Mindenki szeret jól informált lenni, a beszélgetőpartnerére hatni, őt meglepni. Ennek azonban komoly következményei lehetnek! A rosszindulatú megjegyzésekkel, másokról valótlan tények állításával az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekményt követünk el.
Rágalmazás
Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Két év lehet a büntetés, ha mindezt aljas indokból (rosszindulattal), nagy nyilvánosság előtt (több ember hallja egy gyűlésen vagy rendezvényen, interneten, újságban) vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el (személy életét, vagy egy intézmény működését zavarja, lehetetlenné teszi).
Becsületsértés
Aki más munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A becsületsértés lehet tettleges is, például leköpés, itallal leöntés, ruházat letépése. Tipikus példa erre az önkormányzati, oktatási intézmények munkatársainak elfogadhatatlan stílusú és tartalmú bírálata.
A becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése és annak nyilvánosságra hozatala, hozzáférés megengedése is bűncselekmény. Három év lehet a büntetés, ha valaki mindezt nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős jogsérelmet okozva teszi.
A szólásszabadság alapvető emberi jog. De csak addig tart, amíg ezzel másokat nem bántunk, sértünk, alázunk meg, amíg másokról nem állítunk megalapozatlan dolgokat!
Mások életébe történő durva beavatkozásnak minősül, ha az érintett személyről valótlant állítunk, a személyét sértő kifejezéseket használunk, rossz hírét keltjük. Hétköznapi nyelven ezt „pletykának” nevezzük.
Fel kell hívnom a figyelmet a „nagy nyilvánosság” kifejezésre. A nyomtatott sajtó, az elektronikus média (TV, rádió), az internetes fórumok, közösségi oldalak annak számítanak. Talán nem is gondolják, hogy például egy ’facebookos’, ’instagramos’ bejegyzésben milyen könnyen követhet el valaki valójában bűncselekménynek minősülő dolgot. A kommentekben, bejegyzésekben, a beszúrt félmondatokban állított valótlan, vagy elfogadhatatlan hangnemben megfogalmazott tényekért, véleményért az írójának vállalni kell a felelősséget.
Sajnos gyakran találkozunk a Rendőrségen olyan esetekkel, amikor az emberek, családtagok, rokonok közötti kommunikáció hiánya okozza, hogy a hatóság segítségét kérik problémáik megoldására. A ki nem mondott szavak, kérések, kérdések, vágyak, vélemények indulatok formájában raktározódnak az emberekben, és robbanásszerűen törnek elő. Ebből adódnak a konfliktusok, hangos viták, veszekedések, nem ritkán fizikai atrocitások. És persze a feljelentések a bántalmazásról. A kommunikáció, a másik emberrel való párbeszéd tanulható, de gyakorlás nélkül nem válik a mindennapunk részévé. Legfontosabb módja a beszélgetés! Beszélgetés a gyerekekkel, a társunkkal, a barátainkkal, munkatársainkkal, szomszédokkal. De akkor valódi a beszélgetés, ha oda is figyelünk arra, amit a másik mond, és visszakérdezünk, ha nem érthető számunkra. Így elkerülhetők a félreértések, és az abból adódó megsértődések, megbántódások.
Nem gondolkodik mindenki egyformán, nem is kell! A másik véleményének tisztelete és elfogadása alapvető feltétele az együttélésnek. Baráti, ismeretségi körünk megválasztásával van lehetőségünk arra, hogy kiszűrjük életünkből a számunkra elfogadhatatlan kapcsolatokat.
Stanka Mária r. őrnagy
Balatonalmádi Rendőrkapitányság
XXX. Évfolyam 2. szám
