Hiányzó láncszem a városközpontban
Néhány héttel ezelőtt a közösségi médián keresztül kereste meg a lakosságot egy egyetemista fiatal, aki építészhallgatóként olyan témát dolgoz fel, amely nagy érdeklődésre tart számot városunkban. Koronczai Fanni felhívására sokan töltötték ki a kérdőívet, a lakosság közel 10%-a. A válaszok pedig igazán azt tükrözik, amit sokan gondolunk az egykori Kultúrház/mozi területéről, a fejlesztés szükségességéről, a kulturális, szabadidős tevékenységek fontosságáról és a komfortos, modern, sok funkciós környezet kialakításáról.
– A kenesei általános iskolába jártál. Hogyan vezetett az utad ehhez a hivatáshoz, hol tartasz most?
– Balatonkenesén nőttem fel, és itt kezdtem meg tanulmányaimat a helyi általános iskolában. Már gyerekként is vonzott az építészet és a téralakítás, különösen a Balaton-part egyedi környezete és az épített örökség harmóniája. Az évek során ez az érdeklődés egyre erősödött, így a gimnáziumi évek után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jelentkeztem, ahol jelenleg az Építészmérnöki Kar mesterképzésének végzős hallgatója vagyok. Urbanisztika specializáción tanulok, mivel a városépítés és a közösségi terek tervezése különösen közel áll hozzám. A szakma számomra nem csupán a funkciók és esztétikai szempontok összehangolását jelenti, hanem az emberek életminőségének javítását is.
– Miért tartottad fontosnak, hogy kenesei témát dolgozz fel a vizsgamunkádban? Honnan jött az ötlet?
– A diplomamunkám témájának kiválasztásában nagy szerepet játszott a személyes kötődésem Balatonkeneséhez. Az egykori kultúrházról és moziról először a szüleimtől hallottam, és ez keltette fel az érdeklődésemet a helyszín iránt. Ahogy jobban utánajártam, világossá vált számomra, hogy ez a terület nemcsak a múltban töltött be meghatározó szerepet, hanem ma is erősen jelen van a köztudatban. Nem csupán egy üres telekről van szó, hanem egy olyan térről, amelyhez sokan kötődnek, és amelynek hiánya ma is érezhető a város életében. Úgy gondoltam, hogy ez a terület nemcsak építészeti, hanem közösségi szempontból is kiemelt jelentőséggel bír, és érdemes lenne újragondolni a hasznosítását. A helyszín egyfajta „hiányzó láncszem” a városközpontban: egy frekventált, de jelenleg kihasználatlan terület, amely számos lehetőséget rejt magában. Célom, hogy olyan megoldást találjak, amely illeszkedik a város arculatához, és valódi értéket teremt a helyi közösség számára.
– A kérdőívek kitöltését hogyan értékeled?
– A kérdőív a vártnál nagyobb érdeklődést váltott ki, hiszen 213-an töltötték ki, ami a település lakosságához viszonyítva kiemelkedő, közel 10%-os részvételt jelent. A válaszadók túlnyomó többsége helyi lakos volt, de nyaralótulajdonosok és rendszeres látogatók is megosztották véleményüket, ami megerősíti, hogy nemcsak a helyiek, hanem a városhoz kötődő más csoportok is fontosnak tartják a központ fejlesztését. A demográfiai megoszlás jól tükrözte Kenese lakossági összetételét: a középkorú és idősebb generációk voltak többségben, de a fiatalabb korosztály is megosztotta véleményét. A válaszadók több mint 70%-a heti vagy havi rendszerességgel használja a városközpontot, ami jól mutatja, hogy egy fejlesztés érdemben befolyásolná a mindennapi életüket. A kitöltők többsége szerint a városközpont infrastrukturálisan megfelelő, ugyanakkor a funkcionális sokszínűség hiánya problémát jelent. A kérdőív rávilágított arra is, hogy az egykori mozi helyének sorsa különösen foglalkoztatja az embereket. A válaszadók jelentős része szerint a terület jelenlegi kihasználatlansága szembetűnő, és sokan szeretnék, ha új funkciót kapna, amely illeszkedik a város arculatához és a közösség igényeihez.
– Mi a véleményed a kitöltők elképzeléséről, ötleteiről? Majdnem egyértelmű, hogy kulturális-közösségi teret gondolnak el azon a területen. Mi lehet ennek az oka?
– A lakosok túlnyomó többsége kulturális vagy közösségi funkciót tartana ideálisnak az egykori mozi helyén. Ennek egyik fő oka, hogy a városközpont jelenlegi állapotát sokan statikusnak és alulhasznosítottnak érzik, igény lenne egy olyan térre, amely élénkítené a közösségi életet. Sokan hangsúlyozták, hogy Kenesén kevés a kulturális és szabadidős lehetőség, különösen a fiatalok számára. A mozi és a kultúrház egykor a város egyik meghatározó közösségi tere volt, így annak megszűnése egyfajta űrt hagyott maga után. Sokan nosztalgiával emlékeznek vissza az itt szervezett eseményekre, és úgy érzik, hogy egy hasonló funkciójú fejlesztés nemcsak a múlt hagyományait elevenítené fel, hanem a jövő generációinak is aktív találkozási pontként szolgálhatna. A válaszadók jelentős része egy többfunkciós tér létrehozását tartaná ideálisnak, amely kulturális rendezvények, kisebb koncertek, kiállítások, közösségi találkozók és szabadtéri események lebonyolítására is alkalmas lenne. Fontos szempontként merült fel, hogy a tér ne csak funkcionálisan legyen jól kihasználható, hanem vizuálisan is illeszkedjen a város karakteréhez. Sokan zöldfelületek, pihenőparkok kialakítását is lényegesnek tartják, hogy a fejlesztés ne csupán egy épület létrehozásáról szóljon, hanem a városi környezet egészének élhetőbbé tételéről is.
– Hogyan haladsz a munkával, mik a következő lépések, ki segít ebben, mikorra végzel? Mit jelent neked, hogy sok kenesei kíváncsi érdeklődéssel követi a munkádat?
– Jelenleg a tervezési folyamat egyik legizgalmasabb szakaszában vagyok, amely során a kérdőív eredményeit és a szakmai szempontokat összevetve igyekszem egy jól működő, fenntartható koncepciót kialakítani a városközpont egészére. A munkámat Dr. Fonyódi Mariann konzulensem mellett négy szakági tervező segíti: tartószerkezet tervező, épületszerkezeti szakértő, épületgépészeti tervező és kivitelezési szakértő. A következő lépés a kiválasztott terület térszervezési koncepciójának kialakítása, amely magában foglalja a funkciók elrendezését és az épülettömeg formálását. Ez egy komplex fázis, hiszen figyelembe kell venni a város szövetéhez való illeszkedést, a közlekedési és használati kapcsolódásokat, valamint az építészeti arculatot, majd ezt követően készül el a részletes terv. A diploma védése a félév végén esedékes, addigra egy átfogó, 1:100-as léptékű tervvel kell elkészülnöm. Az, hogy ennyi kenesei érdeklődéssel követi a munkámat, rendkívül inspiráló és felelősségteljes érzés. Ez is megerősít abban, hogy érdemes olyan témán dolgozni, amely valódi hatással lehet a közösség életére.
– Értelmiségi fiatalként hogyan képzeled el Kenese jövőjét, szoktatok-e erről beszélgetni barátokkal? Hogyan gondolkodsz arról, a kenesei gyökerek mennyire lesznek fontosak?
– Balatonkenese jövőjét egy élhető, fenntartható és közösségközpontú településként képzelem el, ahol a helyi identitás és a modern városfejlesztési szempontok harmonikusan találkoznak. A barátaimmal gyakran beszélgetünk arról, hogy milyen lehetőségei vannak a fiataloknak vidéken, és hogyan lehetne vonzóbbá tenni a települést a következő generáció számára. Az egyik kulcsfontosságú tényező a közösségi élet fellendítése, valamint a fiatalokat megszólító programok és munkalehetőségek megteremtése. Személy szerint fontosnak tartom a Keneséhez fűződő kötődésemet, és bár a szakmai pályám Budapesten is kihívásokat kínál, a jövőben szeretnék aktívan hozzájárulni szülővárosom fejlődéséhez. Hiszem, hogy a város fiatal értelmiségi rétege, a helyi vezetés és a közösség együtt képes formálni Kenese jövőjét, és én is szeretnék aktívan szerepet vállalni ebben.
Egy-egy tervezési folyamat mindig élénk érdeklődésre ad okot. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Fanni vizsgamunkája nyomán meg is újulhat a városközpont. Sok tényező szükséges ehhez, ám a továbbjutáshoz, a tervek megvalósításához a felnövekvő ifjú generáció tudására, meglátásaira, érett gondolataira – mint olvashatják ebben az írásban is – mindenképpen szükség lesz! Szerencsések vagyunk, hogy vannak ilyen fiataljaink!
Győrfi H. Marianna
