Az 1000 éves Kenese című Kis András könyv „Akik sokat tettek Keneséért” fejezetében találtam hiteles leírást és adatokat Bakó József lelkipásztorról, országgyűlési képviselőről.
Bakó József Kenesén született, 1861. június 22-én. Ősi kenesei református családból származott. Felsőbb tanulmányait Pápán végezte. A kiváló szónok több helyen volt segédlelkész, majd 1885-1887 között helyettes tanítóként vezette a kenesei református iskolát.
Móricz János református lelkipásztor 1894-ben bekövetkezett halála után Bakó József vette át a kenesei református egyház híveinek gondozását, s ezt a feladatot 1895-től 1907-ig végezte. A kenesei 48-as Kossuth Bizottság jegyzői tisztségét 1899-1907 között, közmegelégedettséggel látta el. Ez idő alatt került sor a kenesei Kossuth-szobor 1899. október 15-i ünnepélyes leleplezésére, melyen az avatóbeszédet ő tartotta.
„Ismerve Bakó munkásságát megállapíthatjuk, hogy személyi kiválóságai mellett, talán éppen a 48-as Kossuth Bizottságban felmutatott szervező ereje és az egész környéken tapasztalt jelentős befolyása szerzett számára a későbbiek során képviselői mandátumot.” (Kis András) A századfordulót követően nagy szerepe volt a fürdőélet fellendítésében: ő lett a fürdőegyesület buzgó igazgatója. 1901. július 13-án sikeres műkedvelői előadást rendezett Gazdy Arankának, a Kolozsvári Nemzeti Színház tagjának közreműködésével.
Bakó közigazgatási szereplése egyre szélesedett. Voltak támogatói, ám ellenzői is. A politikai csatározások végül azt eredményezték, hogy Bakó országgyűlési képviselő lett.
Ténykedése a Balaton-vidéki, a tapolcai vasútvonal kérelmezésével vette kezdetét. Sok támadás érte Veszprémből, amiért a vonat Székesfehérvárról való indítását támogatta.
Kiválóan értett a földműveléshez és a szőlőtermesztéshez. Szakértelmét 1904. szeptemberében, a veszprémi borkiállításon elismerő oklevéllel jutalmazták. – Persze a gazdálkodás sem volt minden gond nélküli feladat: 1904-ben Bakó házának udvarán ismeretlen okokból kigyulladt egy szalmakazal. A környékbeli nádtetős házakat szerencsére sikerült megóvni a tűztől.
1906-ban Bakót, várakozásának megfelelően újra képviselővé választották. Nemcsak kért, hanem mint lelkipásztor, bőkezűen adakozott is. Így például jelentős összeggel járult hozzá a veszprémi evangélikus templom tornyának költségeihez.
„1907. január 21-én a nagykőrösi református egyházközség nagy lelkesedéssel választotta lelkészévé Bakó József lelkipásztort, az enyingi választókerület népszerű, általános szeretetnek és közbecsülésnek örvendő országgyűlési képviselőjét.” (Kis András)
Bakó ekkor sem feledkezett meg kenesei híveiről és választóiról: 1908. augusztus 2-án képviselői beszámolót tartott Kenesén. Ez év novemberében egy enyingi küldöttség élén azzal a kéréssel kereste fel Szterényi József kereskedelemügyi államtitkárt, hogy államköltségen építtessen az enyingiek részére gépekkel felszerelt asztalosműhelyt. Bakó érdeme, hogy a küldöttség kérését az államtitkár teljesítette.
1909. július 8-án ismét Kenesén találjuk. Annak a Balaton-vidéki vasútvonalnak a felavatási ünnepségein vett részt, melynek megvalósításáért több éven keresztül, fáradhatatlanul küzdött.
1910 márciusában ott van a vármegyei közgyűlésen. A Khen-Héderváry kormány bemutatkozó leiratát nem fogadta el, s bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen. A közgyűlés azonban Bakó indítványát elutasította.
1910 tavaszán Bakót Nagykőrösön képviselőnek jelölték, ezért az enyingi választókerület függetlenségi jelöltségétől visszalép. Helyére Czakó Gyula kenesei református lelkész, a Balatonkenesei Hírlap megalapítója kívánt pályázni, a választásokon azonban dr. Szász Károly munkapárti képviselő győzött.
Bakó József életrajzi adatai igen hiányosak. Jelenleg még halála pontos időpontját sem ismerjük. Jellemére, emberi nagyságára tetteiből és példamutatásából következtethetünk. Fáradhatatlan kitartással küzdött céljai megvalósításáért. Azon kevesek közé tartozott, akik megérhették munkájuk gyümölcsét.
Kenese lakossága nem feledkezett meg nevezetes szülöttjéről. A hálás utókor a községben róla nevezte el az állomáshoz közeli ligetet, valamint a Balatoni út és a Táncsics utca közötti utcát.
Az egykori lelkész lakóháza ma is megtalálható a Fő utcán: a Városgondnokságtól a központ felé a második épület. Ugyanezen az utcán pedig kifelé haladva, A Papkeszi felé vezető út bal oldalán, kissé beljebb pedig látható még a Bakó pince, amelyet a ma már nem üzemelő Paprika csárda néven ismerünk.
Pulai Istvánné
a Balatonkenesei Értéktár Bizottság
elnöke
Forrásmunka: Kis András: Az 1000 éves Kenese. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990
A képeken: Bakó József református lelkész, valamint Bakó egy 1908-as keltezésű levele
XXX. Évfolyam 3. szám
