Abban a megtiszteltetésben lehetett részem, hogy meghívást kaptam július első hétfőjén Gulyás Gergő speciális olimpikon köszöntésére, az aktív sportpályafutása befejezésének alkalmából tartott ünnepségre. A magam részéről ünnepelni mentem. Ünnepelni s meghajolni egy nagyszerű sportember előtt, aki hétéves korától kezdve, huszonhárom éven át nap mint nap azért szelte karjaival szinte erőn felül az uszodák vizét, hogy dicsőséget szerezzen hazájának s azon belül szülővárosának, Kenesének.
A kiváló sportoló eredményeinek elismerésekor valakiről még feltétlenül szólnom kell. A hétköznapok egyszerű hőse – Gergő ÉDESANYJA. Zsuzsa egész életét kitöltötte, s hála Istennek, máig is kitölti gyermeke iránti végtelen szeretete. Mindent alárendelt fia tehetségének, sem panasz, sem zokszó soha el nem hagyta ajkait. Ha segítséget kapott, megköszönte, de sosem volt tolakodó. Szinte minden nap látni lehet őket sétálni a település utcáin, kézen fogva; messziről érezni a felőlük áradó békés szeretetet. Szülő és gyermek közti kapcsolatuk ereje ritka, csak elvétve lelhető fel.
Mikor a terembe léptem, olyan látvány fogadott, hogy a meglepetéstől szinte „tátva” maradt a szám. A hosszú asztalsort beborították az elmúlt több mint két évtized eredményeit bizonyító érmek, elismerő oklevelek halmai. Ha valaki azt mondja, mindezt tíz kiemelkedő sportoló szerezte, bizonyára akkor sem kételkedek. A másik, ami meglepett, a megjelentek magas létszáma s személye. Azokat láthattam ott, akiket személy szerint én is nagyon tisztelek, de ritkán találkozhatom velük. Ami még feltűnt, az az arcukról leolvasható, valós ünnepi hangulat és a meghatottság csalhatatlan jelei. Köztünk voltak azok az önzetlen emberek is, akik mikor megtehették, támogatták Gergőt, akárcsak Balatonkenese Városának Önkormányzata. De van, akit úgy érzem, név szerint is meg kell említenem, mégpedig Szabó Tamást. A kezdetektől fogva figyelemmel kísérte Gergő pályafutását és segítette céljainak elérésében. Tudósításaiból értesülhettünk Gergő sikereiről, az olimpiákon, egyéb sporteseményeken elért eredményeiről – hogy éppen merre járja dicsőséggel kikövezett útjait.
Gergő pályafutásának fontosabb állomásait köszöntőjében önkormányzatunk sajtóreferense idézte fel. Településünk lakói és az önkormányzat nevében Dr. Tábori György alpolgármester úr köszönte meg Gergőnek és édesanyjának a kiemelkedő sportolói teljesítményt. Ez után a megjelentek egyenként köszöntötték mindkettőjüket ajándékok, virágcsokrok, valamint megható és elismerő szavak kíséretében. Az események alatt a megjelentek reakcióit figyeltem. Az arcokon elismerés és végtelen tisztelet. Voltak, akik a meghatottság könnycseppjeit törölgették.
Gergő az őt ünneplőket hallgatva időnként körbetekintett, s szerényen fogadta az elismerő szavakat, öleléseket. Ám boldogságtól fénylő szemei folyton csak egy arcot kerestek: azét, aki számára a legfontosabb a földi világban – édesanyja arcát.
Köszönet a szervezőknek az ünnepi pillanatokért, és nagy-nagy köszönet Gergőnek és az édesanyjának. Sok pihenésben, boldogságban közösen eltöltött, hosszú, boldog életet kívánok nekik!
Id. M.S.
XXIX .Évfolyam 8. szám
