A Balaton északkeleti végén, festői környezetben találjuk az ország egyik legszebb fekvésű üdülőhelyét, Balatonkenesét. A várost három oldalról szőlőhegyek, a negyedik oldalról pedig a Balaton határolja. A Budapest felől érkezőknek itt tárul fel először a tó szépsége.
Kenese helyneve az idők folyamán többször változott. A település nevével először, 990-ben, Géza fejedelem görög nyelvű adománylevelében találkozunk. Ekkor ajándékozta a fejedelem több más községgel együtt Kenesét a veszprémvölgyi apácáknak. Az adománylevélben Kenese a negyedik helyen Knésa néven szerepel. Mai alakja csaknem 700 éves múltra tekint vissza.
A település hegy-völgy alkotta felszíne és az északi szélektől való védettsége kitűnő lehetőséget kínált az ember letelepedésére. Már a rómaiaknak is lehettek itt villái, de a honfoglalás idején bizonyos, hogy lakott hely volt. Balatonkenese és környéke, természeti és látnivalókban egyaránt gazdag vidék.
Balatonkenese természeti ritkaságai a Soós hegyen láthatóak. Ide vezet a város egyetlen turistaútja is. A hegy tetejéről csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. Innen nyílik a legszebb kilátása a Balatonra. Nem messze a Soós emlékműtől május – júniusban virágzik hazánk egyik növényritkasága: a tátorján. A meredek partfalban kivájt barlangok, a tatárlikak sötétlenek.
Kenese határához a Balatonnak mintegy 10 km hosszú partja tartozik. Az ősi Kenese közvetlenül nem a Balaton partjára, hanem attól kissé távolabbra, 300 – 500 méterre települt. A Balaton felé tekintő, eredetileg meredek peremet, valamint a mezőföldi fennsík egy részét az idők folyamán a víz beszabdalta. Ennek következtében kisebb – nagyobb völgyek és dombhátak keletkeztek. A völgyek találkozási helyén alakult ki kezdetben a település magja.
Kenese a századforduló táján rohamos fejlődésnek indult. Ez kezdetben nem annyira a település lakosságának és épületállományának növekedésében mutatkozott meg, hanem sokkal inkább a fürdőkultúra megteremtésében. Kenesét 1910-ben már egyszerű, de igen látogatott fürdőhelyként emlegették.
A Balaton mellett kevés olya szép fekvésű falu van, mint Kenese. A település szeszélyes dimbes – dombos, változatos területen épült. A nagy térszíni tagozódás ellenére Kenese mégis zárt egységet alkot. Kenese a soros faluból fejlődött. Eredetileg egy utcából állt, a mai Fő és Széchenyi utcából.
Kenese az elmúlt 1000 év alatt mindig vezető szerepet játszott a környék kulturális életében. Vonzásterülete túlnőtt a város határin, nemcsak a környező községek lakosait szívta magában, hanem másokat is, az ország távolabbi vidékeiről is. Ebben nem kis szerep jutott a településen működő tanítóknak, a nemzet napszámosainak és azoknak a lelkes lokálpatriótáknak, akik becsületes munkájukkal kulturális téren is hírnevet szereztek szeretett városunknak, Kenesének.
összegyűjtötte: Riskó Annamária
forrás: Kis András (1990): Az 1000 éves Kenese, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
Fotók: Wenczel György